Sajnos nem sikerült olyan hosszúra a túra, mint szerettem volna, köszönhetően annak, hogy az elején fájni kezdett a bal lábam, és ahogy mentem tovább és tovább, ahelyett, hogy megszűnt volna, csak erősödött. De így is volt sok szép dolog: gesztenyeszőnyeg, makkal kikövezett út, és egy helyen egy padon ülő férfi némán bámult. A Margitszigeten - ahol a város és a természet szeretkezik - mókusok is rohangáltak, és különösen szép volt a pocsolyás, őszi-tarka fákkal tűzdelt idill.
Sajnos az utat nem tudtam jól berakni GMaps-ba, ez a gyalogos üzemmód nem túl kiforrott, de azért kb. a 20 km-t sikerült nagyjából elérni, vagy valamennyivel kevesebbet.
